2009.05.23. - PILIS III. - Rám-szakadék ( Dömös - Szenfa-kápolna - Rám-szakadék - Lukács-árok - Dömös ) Visegrádi-hegység

Táv: 9 km
A túra útvonala:

Az utolsó Dobogó-kői túra alkalmával fiam a Rám-szakadékot is meg akarta látogatni. Akkor a nagy sár, és felkészületlenség miatt nem arra mentünk. Most úgy döntöttem, hogy itt az ideje átmenni a szakadékon is. Igaz most Dömös felől közelítettük meg a zöld ( Z ) jelzésen. A kocsit letettük a Duna parton egy Camping mellett, majd a Malom-patak völgyében felsétáltunk egészen a Szentfa-kápolnáig. 

Itt – az ismerős helyen – körülnéztünk ismét, majd nekivágtunk a túránknak. Ezen a részen mindig sokan vannak, most sem volt másképp.  Kellemes erdei séta következett. Jól megvizsgáltuk a patak hatalmas köveit, és elgondolkodtunk rajta, hogy vajon a mostani hatalmas felhőszakadások görgették-e ide ezeket a köveket, vagy eddig is itt voltak? 

 

Miután ezen jól kifilozofáltuk magunkat, indultunk tovább. Gyönyörű erdőben haladtunk a szurdok felé.

 

Kereszteztünk egy erdészeti műutat, majd elérkeztünk a Rám-szakadék bejáratához. Szabály szerint – mivel hétvége volt -  felfelé teljesítettük mászást. Mint később kiderült ez sokaknak nem volt egyértelmű, vagy egyszerűen nem törődtek vele és lefelé jöttek a létrákon és kapaszkodókon. Ez azért volt egy idő után bosszantó, mert sokáig kellett várni amíg szabad lesz az út. Sok-sok középiskolás fiatal hangoskodva egymástól lemaradva akadályozta a felfelé igyekvő turistákat. Sajnos a tanárok voltak azok akik gondolom irányították az akciót, úgy hogy rájuk voltam abban a percben mérges. ha mindenki egy irányba haladt volna folyamatos lett volna a túra. De így….na mindegy.
Szóval elkezdődött az igazi patakon, sáron, kidőlt fákon való átmászás. Megcsodáltuk a vadregényes szurdokot. Először kicsit furcsálltam hogy nem volt elég „vad” a környezet. 

Mintha régebben másra emlékeztem volna. De később kiderült hogy valószínűleg jobban megmaradt bennem a szakadék felső része, ahol már magasabb sziklafalak, létrák – régebben láncok – voltak. Persze azt a részt is elértük. Jó volt ez a kis kalandos túra. Időnként ha valaki csak sima hegyi ösvényeket tapossa akkor ez változatosságot hoz. Pláne látványban. No persze aki az Alpok szikláival küzd és magas csúcsokkal, annak kis gyermekhomokozónak tűnhet ez a pilisi látványosság.

 
Az utolsó szakasz igazán jó kis szurdokos érzést hagyott az emberben, csak sajnos itt érkeztek meg az írás elején említett komplett középiskola. Érdekességképpen érdemes lett volna lefényképezni azt a pár lányt, akik magassarkúban (!!!) csúszkáltak lefelé a nedves fém létrákon. Mit ne mondjak, érdekes látvány volt! De lehet hogy eredetileg valami esztergomi sétára készültek.
Aztán mi is kiértünk a szakadékból, és pihenünk meg ettünk egyet fura gyökerek közt. Aztán elindultunk vissza Dömösre a Lukács-árkon - sárga ( S ) jelzésen - lefelé. Ott még a Duna parton körülnéztünk, aztán irány az autó és az otthon.