Friss!

Hát a blog mint látható erősen lemaradt a folyó időtől. DE! Próbálom lassan utolérni magam. Gondolkodtam hogy a szerkesztéseket milyen ütemben csináljam, és arra jutottam hogy lehet hogy kiteszem azokat a túrákat ill. kirándulásokat amikről szeretnék írni. Aztán folyamatasosan készre próbálom állítani. Meglátjuk milyen sikerrel.
Ami változás lesz, hogy eddig a bejegyzések dátuma megegyezett a történés idejével, de ezt meg kell szüntetnem. Így a blog bejegyzés címe fogja tartalmazni az időpontot amikor a túrát végigjártam.

2007. március 31., szombat

Egy kiskutya csatlakozik a családhoz

Igaz ez nem tartozik szorosan a túrázás témakörébe, de úgy döntött a család, hogy július elején veszünk egy kiskutyát. Már elő is jegyeztük egy tenyésztőnél. Fajta szerint Golden Retriever lesz. Ez egy végtelenül békés, értelmes jól kezelhető fajta. Április második felében fog születni, és ha minden rendben megy, július első napjaiban hozzuk haza. Így a családunk 5 főre nő. Valószínűleg óriási változást hoz az életünkben, de már nagyon várjuk.
Valószínűleg 2008 nyarán már tud majd csatlakozni kis túrázó csapatunkhoz is. Biztos vagyok benne hogy tetszeni fog neki. Természetesen addig még sok mindent meg kell tanulnia.

2007. március 28., szerda

Később indulunk túrázni

Sajnos a kisfiamnak egészségügyi problémák miatt nem szabad terhelnie a lábát előreláthatólag minimum 2 hónapig.
Mivel nagyon kétségbe volt esve hogy nélküle kezdem a túrát, ezért megígértem neki hogy természetesen addig én sem megyek, amíg ő velem nem jön. Így előreláthatólag csak nyár elején tudjuk elkezdeni a szakaszokat. Remélem addigra minden rendben lesz. 2 hónap múlva meglátjuk.

2007. március 17., szombat

2007.03.17. - BUDAI-HEGYSÉG I. ( Erzsébet-erdészlak - Nagy-Kopasz ( Csergezán-kilátó ) - Anna vadászlak - Telki )

Táv: 8 km
A túra útvonala:




Tegnap fiammal, és a két unokaöcsémmel (Ádám és Péter) délelőtt autóba szálltunk, és elindultunk a Nagy-kopasz - a Budai-hegység legmagasabb csúcsa 559 m - tetején álló Csergezán-kilátóhoz. Autóval csak Telkire mentünk - hiszen ez volt a túra tervezett végpontja - majd buszra szálltunk és utaztunk a Erzsébet-erdészlakig. ( A túra kiinduló- és végpontja busszal megközelíthető Budapest Széna-térről induló helyközi járatokkal ) Onnan indultunk el a zöld háromszög jelzésen a kilátóhoz. Gyönyörű időnk volt, gyenge széllel de napsütéssel. Szerencsére előtte nem esett, úgy hogy száraz úton haladhattunk végig. Sok turistával, kerékpárossal és kirándulóval találkoztunk. Szép iramban haladtunk felfelé, és a Tarnai-pihenőig meg sem álltunk. (A pihenő neve Tarnai László turistavezetőnek és turistáinak állít emléket, akik 1991-ben Tribennél autóbusz-balesetben elhunytak.) Ez egy sziklás jó kilátással rendelkező hely. Igaz most kissé párás volt az idő, de így is szép kilátás volt jóformán mindenfelé. Elsősorban természetesen a Zsámbéki-medencére. A fenti kép is itt készült a Koriról és Petiről. A "kis" 20 perces pihenő és nézelődés után indultunk tovább a vegyes erődben. Körülöttünk fenyők és tölgyek. Az út majdnem végig egyenesen haladt a csúcs felé. Ott pillantottuk meg először a kilátót. Még egy kis kacskaringózás volt a bokrok között és már ott álltunk a 23 méter magas kilátó előtt. Őszintén megmondom nekem tetszett a csupa fa építmény. Körben mindenfelé kirándulók voltak. Látszott hogy a négynapos ünnep és jó idő sokakat kicsábított a természetbe. Természetesen abban az ütemben ahogy megérkeztünk fel is mentünk a kilátó tetejére. Ott elég nagy volt a "nyüzsi". Körülnéztünk és jól használható mutató táblák voltak. Itt kb. fél órát töltöttünk, aztán elindultunk lefelé a hegyről. Igaz nem hivatalos turistaútvonalon, hanem egy egyszerű erdészeti földúton. Gyors ereszkedés közben kétszer is át kellett kelnünk egy-egy létrával ellátott vadkerítésen. Aztán kiértünk egy jókora tisztásra, és a földúttal együtt átvágtunk rajta. Így érkeztünk a kellemes Anna-vadászlakhoz. Jó pár család gyerekekkel volt éppen ott. Játszottak, pihentek. Még egy lovassal is találkoztunk, aki valószínűleg Nagykovácsi felől érkezhetett a zöld ( Z ) jelzésen. Itt körbenéztünk, megtekintettük Csergezán Pál festőművész emlékére állított emlékművet. Aztán a Z jelzésen - ami egy szép mélyúton vezetett - legyalogoltunk Telkire. Ott beszálltunk az autónkba és hazamentünk. Kellemes túra volt ez a 7 km-es szakasz.

2007. március 9., péntek

Welcome!

Üdvözlök mindenkit!

Ebben a blog-ban az elkövetkezendő időkben az Országos Kéktúra (OKT) bejárásáról fogok mesélgetni. Illetve egyéb túrákról is beszámolok.
Több mint fél éve döntöttem el hogy megpróbálom végigjárni az OKT teljes 1106 km-es útvonalát. A 9 éves fiamat - Kornélt - sikerült rávennem hogy elkísérjen. Nem volt nehéz. Persze még egyikünk sem tudja hogy milyen naponta 20-22 km-t (átlagban) gyalogolni. De mivel nem kerget a tatár így hát ha 5-6 év alatt végzünk az sem igazán zavar. Itt és most nem írom le hogy milyen egy OKT kiírás, ezt már többen nálam sokkal jobban elmagyarázták. Pl Itt: http://kektura.eu (Pápics Péter lapja)

Úgy hogy mi csak egyszerűen nekivágunk. Több mint valószínű hogy a túrákra nem ketten ha többen megyünk, de hogy kik azt most úgy sem tudom. Lelkesen jelentkezett a nagyobbik unokaöcsém Ádám is.