Táv: 8 km
A túra útvonala:
Tegnap fiammal, és a két unokaöcsémmel (Ádám és Péter) délelőtt autóba szálltunk, és elindultunk a Nagy-kopasz - a Budai-hegység legmagasabb csúcsa 559 m - tetején álló Csergezán-kilátóhoz. Autóval csak Telkire mentünk - hiszen ez volt a túra tervezett végpontja - majd buszra szálltunk és utaztunk a Erzsébet-erdészlakig. ( A túra kiinduló- és végpontja busszal megközelíthető Budapest Széna-térről induló helyközi járatokkal ) Onnan indultunk el a zöld háromszög jelzésen a kilátóhoz. Gyönyörű időnk volt, gyenge széllel de napsütéssel. Szerencsére előtte nem esett, úgy hogy száraz úton haladhattunk végig. Sok turistával, kerékpárossal és kirándulóval találkoztunk. Szép iramban haladtunk felfelé, és a Tarnai-pihenőig meg sem álltunk. (A pihenő neve Tarnai László turistavezetőnek és turistáinak állít emléket, akik 1991-ben Tribennél autóbusz-balesetben elhunytak.) Ez egy sziklás jó kilátással rendelkező hely. Igaz most kissé párás volt az idő, de így is szép kilátás volt jóformán mindenfelé. Elsősorban természetesen a Zsámbéki-medencére. A fenti kép is itt készült a Koriról és Petiről. A "kis" 20 perces pihenő és nézelődés után indultunk tovább a vegyes erődben. Körülöttünk fenyők és tölgyek. Az út majdnem végig egyenesen haladt a csúcs felé. Ott pillantottuk meg először a kilátót. Még egy kis kacskaringózás volt a bokrok között és már ott álltunk a 23 méter magas kilátó előtt. Őszintén megmondom nekem tetszett a csupa fa építmény. Körben mindenfelé kirándulók voltak. Látszott hogy a négynapos ünnep és jó idő sokakat kicsábított a természetbe. Természetesen abban az ütemben ahogy megérkeztünk fel is mentünk a kilátó tetejére. Ott elég nagy volt a "nyüzsi". Körülnéztünk és jól használható mutató táblák voltak. Itt kb. fél órát töltöttünk, aztán elindultunk lefelé a hegyről. Igaz nem hivatalos turistaútvonalon, hanem egy egyszerű erdészeti földúton. Gyors ereszkedés közben kétszer is át kellett kelnünk egy-egy létrával ellátott vadkerítésen. Aztán kiértünk egy jókora tisztásra, és a földúttal együtt átvágtunk rajta. Így érkeztünk a kellemes Anna-vadászlakhoz. Jó pár család gyerekekkel volt éppen ott. Játszottak, pihentek. Még egy lovassal is találkoztunk, aki valószínűleg Nagykovácsi felől érkezhetett a zöld ( Z ) jelzésen. Itt körbenéztünk, megtekintettük Csergezán Pál festőművész emlékére állított emlékművet. Aztán a Z jelzésen - ami egy szép mélyúton vezetett - legyalogoltunk Telkire. Ott beszálltunk az autónkba és hazamentünk. Kellemes túra volt ez a 7 km-es szakasz.
A túra útvonala:
Tegnap fiammal, és a két unokaöcsémmel (Ádám és Péter) délelőtt autóba szálltunk, és elindultunk a Nagy-kopasz - a Budai-hegység legmagasabb csúcsa 559 m - tetején álló Csergezán-kilátóhoz. Autóval csak Telkire mentünk - hiszen ez volt a túra tervezett végpontja - majd buszra szálltunk és utaztunk a Erzsébet-erdészlakig. ( A túra kiinduló- és végpontja busszal megközelíthető Budapest Széna-térről induló helyközi járatokkal ) Onnan indultunk el a zöld háromszög jelzésen a kilátóhoz. Gyönyörű időnk volt, gyenge széllel de napsütéssel. Szerencsére előtte nem esett, úgy hogy száraz úton haladhattunk végig. Sok turistával, kerékpárossal és kirándulóval találkoztunk. Szép iramban haladtunk felfelé, és a Tarnai-pihenőig meg sem álltunk. (A pihenő neve Tarnai László turistavezetőnek és turistáinak állít emléket, akik 1991-ben Tribennél autóbusz-balesetben elhunytak.) Ez egy sziklás jó kilátással rendelkező hely. Igaz most kissé párás volt az idő, de így is szép kilátás volt jóformán mindenfelé. Elsősorban természetesen a Zsámbéki-medencére. A fenti kép is itt készült a Koriról és Petiről. A "kis" 20 perces pihenő és nézelődés után indultunk tovább a vegyes erődben. Körülöttünk fenyők és tölgyek. Az út majdnem végig egyenesen haladt a csúcs felé. Ott pillantottuk meg először a kilátót. Még egy kis kacskaringózás volt a bokrok között és már ott álltunk a 23 méter magas kilátó előtt. Őszintén megmondom nekem tetszett a csupa fa építmény. Körben mindenfelé kirándulók voltak. Látszott hogy a négynapos ünnep és jó idő sokakat kicsábított a természetbe. Természetesen abban az ütemben ahogy megérkeztünk fel is mentünk a kilátó tetejére. Ott elég nagy volt a "nyüzsi". Körülnéztünk és jól használható mutató táblák voltak. Itt kb. fél órát töltöttünk, aztán elindultunk lefelé a hegyről. Igaz nem hivatalos turistaútvonalon, hanem egy egyszerű erdészeti földúton. Gyors ereszkedés közben kétszer is át kellett kelnünk egy-egy létrával ellátott vadkerítésen. Aztán kiértünk egy jókora tisztásra, és a földúttal együtt átvágtunk rajta. Így érkeztünk a kellemes Anna-vadászlakhoz. Jó pár család gyerekekkel volt éppen ott. Játszottak, pihentek. Még egy lovassal is találkoztunk, aki valószínűleg Nagykovácsi felől érkezhetett a zöld ( Z ) jelzésen. Itt körbenéztünk, megtekintettük Csergezán Pál festőművész emlékére állított emlékművet. Aztán a Z jelzésen - ami egy szép mélyúton vezetett - legyalogoltunk Telkire. Ott beszálltunk az autónkba és hazamentünk. Kellemes túra volt ez a 7 km-es szakasz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése