2012.10.22. - ORSZÁGOS KÉKTÚRA ( OKT ) 101. szakasza ( Csókakő - Gánt ) - Vértes

Szakasz hossza: 18,6 km
Valóságban bejárt út hossza (bekötőutakkal): 18,8 km
Útvonal:

Szakasz magassági adatok: Min: 157 m, Max: 462 m, Átlag: 338 m

Emelkedés: 460 m

Lejtés: -399 m

Max. meredekség: 18,8% 

Max. lejtés: 17,8% 

Átlag emelkedés/lejtés: 4,1%/-4,5%

Erre a túrára kivételesen hárman mentünk, mert a nővérem is kedvet kapott kicsit egy természet járáshoz. Így hát kocsiba vágódtunk és irány Gánt! Előtte igencsak tanakodtam hogy honnan induljunk a túrával. Hivatalosan ugye Bodajkon van egy pecsét , majd Csókakőn, - tehát ezekről a helyekről érdemes a túrát indítani - viszont úgy döntöttem, hogy figyelembe veszem a logisztikai igényeket is. Így hát a Sandokan étteremtől indultunk. Oda természetesen a Gántról induló busszal mentünk. Így a 81-es főút csókakői leágazásánál szálltunk le a buszról. Gyors málházás után el is kezdtük túránkat a nem éppen izgalmas első szakasszal, ami a Csókakőre vezető aszfaltcsík volt. Legalább a látvány szép volt ahogy előttünk tornyosult a Vértes fákkal teleszórt fala. Szerencsére nem volt nagy forgalom és szép lassan kapaszkodóba átmenő sétával értük el Csókakő házait. Nem volt éppen izgalmas szakasz, én inkább elvinném a kéket Bodajk v.m. után  jobbra a szántók felé Sőrédre, majd onnan ismét szántókon át Csókakőre. Legalább nem az aszfalton talpalna az ember a pöfögő autók mellett. Szóval elértük a települést és a fő úton haladva meg is álltunk a Vadász sörözőnél, ahol elvégeztük a pecsételést majd mentünk is tovább. Az út egyre jobban emelkedett. Előttünk feltűnt a katolikus templom, mögötte a már barnás vörösben játszó erdős hegyoldal is közelebb látszott. 

Csókakői templom, mögötte a Vértes

Pár perces séta után meg is érkeztünk a vár alatti parkolóhoz, ahol éppen felújítási munkálatokhoz készülődtek. Legalábbis az a rengeteg díszkő ezt engedte feltételezni. Itt készítettem néhány fotót a hegy oldalában terpeszkedő várról.

A vár látképe a parkolóból

Ide hallatszottak a várban folyó felújítási munkálatok kopácsoló hangjai is. Még megnéztük Horthy Miklós és a Trianon emlékművet, majd bevetettük magunkat a rengetegbe.

Trianon és Horthy emlékmű

A Vár-völgy szurdokos ösvényén emelkedtünk tovább. Itt végre már valóban a természetben érezhettük magunkat. Balra egy épített lépcsősor vezetett felfelé a fák között a várhoz.

A várhoz vezető lépcsősor

Ezt most kihagytuk és haladtunk, illetve kapaszkodtunk tovább előre. A nap a fák maradék lombjai között szépen besütött. 

A lombok között beszűrődő napsütés a Vár-völgyben

Kellemes időben kapaszkodtunk tovább, és felértünk a Határnyiladékhoz, majd átvágtunk  a vegyes tölgyes fennsíkon. Itt már szintben haladtunk, és rá is tértünk egy aszfaltútra, amin jobbra kanyarodva haladtunk egy keveset. Majd mikor az út balra kanyarodott, mi egyenesen haladtunk tovább egy ösvényen. Innentől kezdve enyhe hullámvasutazás következett, és hol erdő hol irtások, vagy fiatal erdők között vezetett az utunk.

A vértesi erdőben

Néhol az ösvény elég dzsindzsás volt, úgy hogy a ruhánkon marad néhány marasztaló növényi darab. Egyre több fenyő is került az utunkba fiam örömére, mert neki ez a kedvenc fája.

Fenyők a Vén-cser környékén

Ez valószínűleg a Skandinávia iránti szeretete okán van így. Sok érdekes dolog nem volt, így beszélgetve haladtunk a kéken. Nemsokára újra elértük az műutat, majd azon haladtunk egy darabig. 

Egy kis műút is tartozott a túrához

Egy éles kanyarnál balra letértünk róla, majd emelkedőbe kezdtünk. Itt egy nagyon szép erdős részen haladtunk, igazán hangulatos volt. Elértük a K és Z jelzés találkozását és ott megpihentünk kb. 5 percre az információs táblák alatt. Aztán újra nekiindultunk és hamarosan balról elhaladtunk a Hajdúvári vadászház mellett, majd lassan megkezdtük az ereszkedésünket a Antal-árok felé. Itt rengeteg gombát láttunk az ott heverő farönkökön, ill. a még álló korhadt fatörzseken. 

Rengeteg gomba volt az erdőben

Aztán elhaladtunk egy itató mellett ahol még só is volt kitéve az állatoknak. Legalábbis mi úgy gondoltuk hogy só tömböket látunk fényesre nyaldosva. Ezen enyhén lejtős úton érkeztünk el az Antal-árok aljánál vezető földúthoz. Egy kis gyaloglás után el is maradt mögöttünk az erdő és kiértünk egy szélesebb - majdnem rétnek lehetne nevezni - részre ahol jól kijárt földúton haladtunk tovább, most már egyenesen Gánt felé.

Az Antal-árok után futó földúton Gánt felé

Bal oldalunkon a sziklás domboldalban bújt meg a Gánti-barlang. Aztán néha a földútról megpillantottuk Gánt szélső házait is. Öreg tölgyek között haladtunk el. 

Szép tölgyek szegélyezték az utat

Majd néhány perc múlva balra vitt tovább a kék, lovak mellett, Aztán beértünk a házak közé. A templom mellett elsétáltunk a Gránás turistaházhoz pecsételni és ezzel tulajdonképpen be is fejeztük a mai túránkat. Visszaballagtunk az autónkhoz és hazamentünk.

Gránás turistaház (pecsételőhely)