Friss!

Hát a blog mint látható erősen lemaradt a folyó időtől. DE! Próbálom lassan utolérni magam. Gondolkodtam hogy a szerkesztéseket milyen ütemben csináljam, és arra jutottam hogy lehet hogy kiteszem azokat a túrákat ill. kirándulásokat amikről szeretnék írni. Aztán folyamatasosan készre próbálom állítani. Meglátjuk milyen sikerrel.
Ami változás lesz, hogy eddig a bejegyzések dátuma megegyezett a történés idejével, de ezt meg kell szüntetnem. Így a blog bejegyzés címe fogja tartalmazni az időpontot amikor a túrát végigjártam.

2011. november 15., kedd

2011.10.01. - PILIS IV. - Búbánatvölgy - Hideglelős-kereszt (túraleírás)

Táv: 8,3 km
Útvonal:


Ezen a kellemes, már-már nyárias októberi napon egy rövid túrát ütemeztem be. Választásom a Pilisben lévő Búbánatvölgyre esett. Nem akartam egy egész napos túrát szervezni, csak ki akartam ugrani a természetbe. Igaz feleségem mondta hogy nem menjek most az erdőkbe, mert figyelmeztetés van érvényben a lódarazsak miatt! Erről természetesen én is tudtam, de hát úgy gondoltam, hogy jó-jó, kirándulni attól még lehet. Később ennek még lesz jelentősége.
Szóval autóba szálltam és meg sem álltam Búbánatvölgyig. Ott egy kis utcába érve leparkoltam az autóval, és elindultam a Po jelzésen a halastavak irányába. Nagyon jó idő volt, így hát örültem hogy eljöttem. Az út, a hétvégi házak mellett vezetett egészen egy nagyon szép platánokkal övezett utcánál lévő tóig. 
A platánsor
Ezt a helyiek – és a térkép is – Kerek-tónak nevezi. Éppen horgászverseny zajlott, úgy hogy 10-15 méterenként pecások lógatták a zsineget. Elég megkapó volt a környezet így október első napján.

Horgászok a Kerek-tónál
Mivel egy büfé is üzemelt, így hát letelepedtem a padjainál és kértem valamilyen harapnivalót. Úgy gondoltam ma nem sietek. A táv sem volt sok, időm is volt. Így kaptam pirítósra kent 2 féle padlizsánkrémes kenyeret paprikával és lilahagymával. Az egyik erdélyi volt, a másikra már nem emlékszem. Arra viszont igen, hogy nagyon finom volt és nagyon jól esett egy forró teával.

Pihen a csónak
Miután elfogyasztottam és fotózgattam elindultam tovább a Majális-forrás felé. Az út mentén nem akármilyen kis hétvégi vityillók álltak, hanem szép családi házak. Valóban szerencsés aki ilyen nyugis környezetben lakhat. Bár sokan nem szeretik ha el vannak – akár csak ennyire is – vágva a világtól.
Eddig majdnem szintben haladtam, úgy hogy ez a rész kimondottan kellemes séta kisgyerekeseknek babakocsival is. Aztán jobbra elmaradtak mögöttem a házak, és egy bal leágazásnál (útjelző tábla) rátértem a piros sávra. Az ösvény elvitt egy tisztás jobb oldalán, és egy kis dzsindzsás részen beterelt az erdőbe, majd emelkedni kezdett. Kb. 500 méter múlva már a forrásnál is voltam. 

A Majális-forrás
Sok víz nem csordogált belőle. Itt megkerestem a GCMafo ládát, majd egy vadetető mellett folytattam az utamat folyamatosan emelkedve. Ahogy haladtam az ösvényen, egyre több lódarazsat láttam a fák közé beszűrődő napfényben. Gondoltam azért jó lesz figyelni, és nem letérni az ösvényről. Aztán a lódarazsak száma szaporodott. Sőt, minden második fánál rengeteg volt belőlük. Ide-oda cikáztak az ösvényen keresztül. Gondolom fészkek voltak a közelben, mert legjobban kb. 10-12 méteres magasságban tömörültek. Ami ijesztő volt, hogy egyszerre akár 15-20 darab is keresztezte az utamat. Mit nem mondjak, kissé bizonytalanul lépegettem, de próbáltam tartani a tempót, és nem megállni. 

Úton a Savó-kúti tisztás felé

Ez a lódarazsas szakasz majd 300-400 méteren keresztül elkísért. Mertem remélni, hogy nem adtam okot arra hogy támadjanak. Nem is tudom mi lett volna, ha ez bekövetkezik. De szerencsére semmi ilyesmi nem történt. Bár így utólag nem ismételném meg ezt a szakaszt. Aztán balra letértem a pirosról a piros kereszt jelzésre. Előtte volt egy kis panoráma a pilisre DDK felé. Majd lejteni kezdett az út a Hosszú-hegy felé. Zártabb ösvényen kezdtem meg a kapaszkodást a Sas-hegyre.

Kilátás a Sas-hegyről a Dunára

Mikor felértem, kitárult előttem a Duna csodálatos panorámája. Balra a Szamár-hegy - a fák lombjai fölött még a Bazilika kupolája is tisztán kivehető volt - középen a Duna, jobbra a Helembai-hegység. 

Szamár-hegy - Duna - Helembai-hegység

Kis pihenés, nézelődés és kattingatás után megkezdtem az utat lefelé. nem volt egy könnyű feladat. nem csak azért mert elég meredeken megy az út, hanem mert rengeteg makkal volt teleszórva. Mintha üveggolyón lépegettem volna. Amint leértem az ösvényen, szembe már kapaszkodtam is fel a Hideglelős-kereszthez. Nagyon jó ki kilátóhely, remekül lehet a Dunán vonuló hajókat követni. 

Kilátás a Hideglelős-kereszttől

Itt is megkerestem egy geoládát (GCHike), majd lassan elindultam lefelé a hegyről. Gyors tempóban elértem a 12-es főutat, majd annak a szélén elgyalogoltam az autóhoz. Remek kényelmes túra volt, köszönhetően a gyönyörű időnek.

Szintábra

3 megjegyzés:

Thomas írta...

Hello!

Rendszeres pilisi látogató vagyok, és kereken 400 sárga-fekete hasú fullánkost sikerült 2010-es rossz minőségű mustcsapdával a 'borosjenői egri várnál elejteni. De nagyon durva - ahogy olvasom -, hogy az erdőben is ilyen intenzitással nyüzsögtek. Nemrég viszont sikerült megmászni a Pilis 756 m magas legmagasabb csúcsát többedmagammal. Csodás.

Üdv.



Thomas

Thomas írta...

No még valami. A felfedezés 2011. július 28-án történt, amikor is a vár keleti (szélmentes) részét egy hatalmas kirajzással szállták meg a fullánkos "lovak". Én nagyon bátor ember vagyok, de amit a délkeleti oldalfal és a bejárat körül tapasztaltam, az igencsak nagy félelemre adott okot. Különösen a délkeleti oldal: a várfalon kb. 3,5 méter magasan sorozatban egymás mellett nyüzsögtek, ha ott nem volt 500 példány, akkor egy sem. Én pedig kb. 6-7 méterre álltam tőlük. A várat elhagyva fel az erdő felé találkoztam egy házaspárral, akik a kutyusukat sétáltatták, hát bizony nagyon, de nagyon felhívtam a figyelmüket az óvatosságra. Bátorságomból még arra futotta, hogy összeszámoljam: minimálisan 8 fészek volt. Aztán szerencsére egy július utolsó hétvégéjén. hidegfront erős széllel megtizedelte a létszámot radikálisan, azonkívül egy 400 fős hadsereget sikerült "lefegyverezni" (ezt már említettem) némi ásványvizes flakon és rossz minőségű must segítségével. A youtube-ra majd feltöltöm a művet.

Na, minden jót és jó kirándulás(oka)t!

Sothy írta...

Szia!

Reméljük idén nem lesz ekkora invázió, mert én is be voltam azért tojva rendesen! Jó lenne nyugodtan túrázni.

Üdv!