Valóságban bejárt út hossza (bekötőutakkal): 18,8 km
Útvonal:
Szakasz magassági adatok: Min: 117 m, Max: 447 m, Átlag: 227 m
Emelkedés: 691 m
Lejtés: -659 m
Max. meredekség: 29,3%
Max. lejtés: 42,4%
Átlag emelkedés/lejtés: 7,2%/-9,0%
Egy szép,
bár kissé felhős napon indultunk neki a Gerecsének hogy teljesítsük a mások
által nagyon szépnek tartott OKT-s szakaszt Dorog és Mogyorósbánya között.
Kocsival Mogyorósbányára indultunk, és egy kis elkeveredés után meg is
érkeztünk oda. Az tévelygést az okozta, hogy a kocsiban lévő GPS azt jelezte
hogy van egy rövidebb út. De kiderült, hogy az egy földút aminek egyszer csak
vége szakadt. Így keveregtünk egy kicsit, de buszt elértük Mogyorósbányán így
azzal mentünk át Dorogra. Leszállás után elsétáltunk a vasútállomásra és
pecsételtünk.
 |
| Úton a dorogi vasútállomás felé |
Majd felkészítettük magunkat és a cuccunkat az útra és
nekiindultunk. A kék az állomás után egy aluljáróban halad, pedig gondolom a
turistautak között ez elég meglepő. Két kilométert gyalogoltunk, mire elhagytuk
Dorog utolsó házait és ipartelepét, majd beértünk az erdőbe és megkezdtük a
Getére vezető emelkedőt. Az aszfalt után felüdülés volt az igazi természetben
járni. Épp megkezdték rügyezésüket a fák és madár daltól volt hangos a környék.
 |
| Kényelmes földúton a Gete hegyoldalban |
A talajt körös körül fehér és lilás virágok borították, és nyílt a sárga
kökörcsin is. Legalábbis én annak ismertem fel. Folyamatos kaptatás volt a
Kis-Gete felé, hol ligetes és fás részekkel, hol elég nagy irtásfoltokkal. Az
emelkedő ösvényt mintha kövekkel szórták volna fel, így érdemes a lábunk elé
nézni! De az út jól volt járható.
 |
| Köves, de kényelmes ösvény |
Emelkedve folytattuk utunkat ami a
Gete-hegyre vezet fel. Délre nézve már szép panorámában is gyönyörködhetünk.
 |
| Kényelmes ösvényen A Gete felé |
Mi
is ezt tettük, majd talpaltunk tovább és hamarosan elértük a Gete-hegy 403
méteres csúcsán álló keresztet.
 |
| A Gete-hegyen (403 m) |
Itt meg is pihentünk kissé és beszélgettünk,
miközben a kilátásban gyönyörködtünk. Jól tettük, hogy hoztunk távcsövet, mert
a majdnem teljesen tiszta időben elég messze el lehetett látni.
 |
| Kilátás D-DNY-ra |
Kb. 10 perces
pihenő és nézelődés után indultunk a Nagy-Gete felé. Az út egyből emelkedni kezdett, de
nagyon szép és hangulatos ösvényen kényelmesen kanyarogtunk felfelé.
 |
| Tovább a hangulatos ösvényen a Nagy-Getére |
Úgy 15
perc múlva értünk fel a Nagy-Gete 455 méteres csúcsára. A keresztnél egy kisebb
csoport pihent, így inkább kimentünk a tisztás pompás kilátást nyújtó szélére.
Leültünk, és ismét eltöltöttünk egy negyed órát a panoráma élvezetével.
 |
| Pihenő a Nagy-Getén (456 m) |
Innen
nagyon jól lehetett látni a túránk következő, sőt teljes útvonalát: Öreg-kő,
Tokod, Hegyes-kő, Tokodi pincék oldala, Kőszikla. Mogyorósbánya az utóbbi
mögött bújt meg, így azt nem láttuk. De mögötte impozánsan már fehérlettek a
bajóti Öreg-kő sziklái.
 |
| Kilátás a Nagy-Getéről az OKT további útvonalára. Balra a horizonton a Gerecse főtömbje látható. |
 |
| Középen a Hegyes-kő, jobbra a Tokodi pincék, mögöttük a Kő-hegy erdős teteje. Távolabb már a Bajóti Öreg-kő sziklás oldala látszik. |
Kissé balra a távolban tökéletesen látható volt a
Gerecse az adótoronnyal. A pihenő után visszamentünk a kereszthez, majd nekivágtunk ismét a túrának és pár perc
múlva meg is érkeztünk a Nagy-Gete északi nyúlványáról induló nyugat felé
erősen lejtő ösvényhez.
 |
| Alattunk Tokod |
 |
| Úton a Gete nyugati oldalához |
Itt igazán figyelni kellett és nem ártott
kapaszkodni a vékony fákba ereszkedés közben, mert a meredeksége mellett
még köves is volt az ösvény. Jó kis lejtő volt, el tudtam képzelni ezt
kapaszkodás közben is. Bár az ereszkedés sem volt egy könnyű dolog.
 |
| Meredek ereszkedés a Getéről |
Viszonylag
hamar leértünk a hegy aljában lévő tisztásra, majd emelkedtünk egy kicsit az
Öreg-kő oldalában.
 |
| Tisztás a Gete lábánál. Elöttünk az Öreg-kő (308 m) |
Ezután hosszú ereszkedő kezdődött Tokod felé. Az egész ösvényről jól lehetett látni a Hegyes-követ aminek oldalában fog kapaszkodni a kék további része. A jelzések már köveken is voltak, mert a csenevész fákra nem igazán akarták felfesteni.
 |
| Ereszkedés Tokod felé |
Az ösvény
egyre kövesebb és vízmosásokkal szabdalt lett. Volt olyan rész ahol már-már a
marsjárót is tesztelni lehetne, így oda kellett figyelni hogy hová lépünk.
Tovább mélyültek a vízmosások is.
 |
| Köves ösvényen |
Jó
kis ereszkedés után értük el a Tokodra tartó földutat, amelyen hamarosan
elértük a szélső házakat is. Az utcáról visszafordulva elég baljóslatúan
emelkedett a látóhatáron a Nagy-Gete nyugati oldala. Most nem igazán lett volna
kedvem megmászni, de szerencsére már túl voltunk rajta. El tudtam képzelni a
fáradt túrázót, mikor az ellenkező irányból megérkezik ehhez a látványhoz.
 |
| Visszatekintve a Nagy-Getére Tokodról |
A
házak között baktatva értük el a központot. Itt a kék balra tért, de mi jobbra
kanyarodtunk az Aladár kocsma felé, hogy pecsételjünk. Bent kértünk egy kis
innivalót, kifújtuk magunkat, majd a pecsételés után pár perccel aztán
nekivágtunk a további résznek. Visszatértünk a központhoz és előttünk magasodott a Hegyes-kő.
 |
| A következő cél: Hegyes-kő (311 m) |
Emelkedő utcában hagytuk el Tokodot. Az utolsó
házak után balra emelkedve tért az ösvény, majd némi kapaszkodó után dél felől
kezdtük kerülni a Hegyes-követ. Természetesen egy ösvényen kapaszkodva
felmásztunk rá és körbepillantottunk.
 |
| Letérés a kékről a csúcs felé |
 |
| A Hegyes-kő csúcsán |
Fiamat a Gyűrűk Ura könyv Széltetőjére
emlékeztette a látvány, talán azért is, mert fent a szél igazán hangosan és
erőteljesen fütyült el mellettünk. Innen nézve a lábunk alatt hevertek a tokodi
házak, kissé jobbra tekintve még mindig elég közel volt a Nagy-Gete impozáns
tömbje.
 |
| A lábunknál, mint egy makett: Tokod |
 |
| Visszapillantva a Nagy-Getéről ereszkedő útra |
 |
| Nagy-Gete (456 m) |
Balra fordulva előttünk volt utunk további része is. Kissé távolabb
jobbra, Esztergom a Dunával és a Bazilikával is tökéletesen kivehető volt. Nemhiába
mondják hogy a kék talán legszebb szakasza ez. Gyönyörű a kilátás, változatos a
táj és a terep is.
 |
| Már a közelben a Tokodi pincék |
Hamarosan folytattuk a kéket a Kis-kő felé enyhe lejtővel és
jól kijárt ösvényen ligetes nyergen. Balra mellettünk egy régi kőbánya
húzódott.
 |
| Ereszkedés a Kis-kő oldalában |
 |
| Felhagyott kőbánya a Kis-kő mellett |
A szél itt igencsak feltámadt. Folytattuk a tempós ereszkedést. Nemsokára kiértünk az aszfalt útra, majd áthaladtunk az
Únyi-patak fölötti hídon, és kereszteztük a Nagysáp - Tát közt futó műutat.
Ezzel el is érkeztünk a Tokodi pincékhez.
 |
| Tokodi pincék |
Ez a rész elég kihalt volt most, de
el tudom képzelni a szüret környékén. Egy kis kútnál megpihentünk majd balra
tértünk. A pincéket elhagyva megkezdtük a szakasz utolsó emelkedőjét, ami
Kőszikla felé vezetett. Erős kapaszkodóvá vált az ösvény az erdős ligetes
hegyoldalban.
 |
| Kapaszkodó a Kőszikla felé |
Itt találkoztunk két tájfutóval is aki már lefelé ereszkedtek a
hegyről. Igaz ez az ereszkedés rohanást jelentett. Mi folytattuk a kapaszkodást
a jól kijárt ösvényen, aztán fel is értünk egy tisztásra. Itt a jelek balra
vezetnek tovább, de mi jobbra kimentünk a pár méterre lévő sziklákhoz, majd
természetesen letelepedtünk a peremükre és mai nap már sokadszor gyönyörködtünk
a kilátásban. Kelet felé tekintve beláttuk gyakorlatilag az egész mai utunkat,
kivéve a Dorogról Getére tartó részt.
 |
| Kilátás a Kőszikláról kelet felé. Középen a Hegyes-kő, mögötte a Nagy-Gete |
 |
| A távolban Esztergom a Dunával és a Bazilikával. Előtérbe Tát |
A szél elég kellemetlenül fújt, így nem
maradtunk sokáig, hanem neki is vágtunk a Mogyorósbányára vezető utolsó
szakasznak. Az erdőben a kék már széles földúton futott, amin kb. 20 perces
sétával le is értünk végcélunkhoz, Mogyorósbányára. A főtértől elgyalogoltunk a
Kakukk sörözőig, majd pecsételtünk.
 |
| OKT pecsételőhely: Kakukk söröző |
Összepakoltuk a cuccunkat majd
visszaballagtunk a buszfordulóhoz közel hagyott autónkhoz és hazamentünk.
Nagyon szép túrán voltunk túl, és kellemesen el is fáradtunk.
 |
| Szintábra |
